Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Inspiráció avagy a szenvedély,amit Isten ületetett belénk?

Nem tudom pontosan, hogy hol olvastam vagy mikor, de a lényegre emlékszem,ami az volt, hogy ha egy újra meg újra visszatérő vágy,szenvedély van a szívünkben valami hobbi iránt, hogy azt nagyon szeretnénk csinálni mindig akkor az Istentől van. Na, hát én így vagyok az írással. Állandóan érzem a késztetést az írásra,de nem olyan könnyű, mert most összevisszaság van a fejemben. Pár hónapja új munkahelyen dolgozom, jó társaságban, jó hangulatban, új dolgokat tanulok nap mint nap, sok emberrel találkozom, de valami hiányzik. Hiányzik az írás. Folyton azt érzem, hogy valamit nyomok el magamban, ami kikívánkozik. Annyi mindenről szeretnék írni, de nem megy. Nem megy az, hogy kiteregessem a magán életemet egy online közönségnek. Ézert inkább nyomom el továbbra is a késztetést, hogy írjak. Nem vagyok még kész rá, sem alaklamas, úgy érzem. Kisebbségi komplexusom állandóan hozzám vágja a kérdést: Te? Te akarsz írni? Tanítani másokat? Te, aki nem vagy sem lelkileg, sem szakmai szempontból eléggé f...

Szomorú szív

''Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.''                                                                                         Préd 7,3 Mit is rejt magában ez a bibliai ige? Mivel megmagyarázhatatlan szomorúságot éreztem a szívemben ezen töprengtem ma reggel. Mi értelme van az egész életnek? Minden nap mintha egyforma volna, ismétlődik minden, újra meg újra...egyik nap könnyebb, másik nehezebb, de olyan egyhangúan telik az egész és néha az az érzésem, hogy nincs sok értelme semminek. Eszembe jutott ez a bibliai ige, ami elég szokatlan a világi állításokhoz képest, mert a világ nem arra biztat, hogy örüljünk a szomorúságnak, hanem inkább arra bátorít, hogy minél kellemesebben éljük napjainkat. De lám Isten azt mondja,...

Az egyensúly keresése

''Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!''                                                                                                                       Zsolt 42,2 Ma reggel vezettem haza az oviból és hangosan beszélgettem az életemről saját magammal, angolul, ez a szokásom... és ez a monológ ráébresztett arra, hogy mi az én bajom igazából. Rájötte...

Éjjeli találkozás

 ''Közel van az Úr mindazokhoz, akik segítségül hívják, akik segítségül hívják őt igazságban.''                                                                                                                           Zsolt 145,18  Hajnali 3 óra van és hív az Úr, hogy beszélgessünk. Én érvelek, hogy beteg vagyok, muszáj pihenjek, de Ő megnyugtat, hogy gondja van rám, ne aggodalmaskodjak. Így hát felkelek, megfőzöm a kávét s olvasok, írok, youtube videókat nézek, elmélkedem és ő szól hozzám. Megdorgál, hogy miért nem teszem azt amihez értek és miért nem kezdek valamit azzal a tehetséggel amivel Ő megáldott. Miért veszítem el olyan hamar a reményt és miért nem vagyok kitartób...

Van. Nincs

"Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű."      Mt. 11, 28-30 Annyira leterhel néha az élet és a figyelmem elvonódik az igazán fontos dolgokról. Néha azon kapom magam, hogy ima nincs, csendes percek nincsenek viszont van rohanás, van aggódás, van okos telefonozás, van forgalomban ülés. Bibliaolvasás nincs, templomba menés nincs, van egy kis mai ige, azt is rohanva olvasom,van facebook böngészés, pinterest, instagram stb.   Ezer kérdés cikázza át agyamat. Maradjak ezen a munkahelyen, még várjak hátha itt megszokom vagy menjek keressek mást, valamit ami közelebb áll a szívemhez.   Egy gondolat nem maradhat sokáig az agyamba mert hiperaktív gyermekem állandóan ébren van, reggel korán, es...

Indulatok

"Ha elfog is benneteket az indulat, ne vétkezzetek. A nap ne nyugodjék le haragotok fölött. Ne adjatok teret a Sátánnak!" Efézus 4, 26-27 Ezt az igét választottam a hónap mottójaként. Van egy hónapos naptár a falon és az a szokásom, hogy olyan igét választok, ami nagyon aktuális, amivel küzdök, amibe még nem váltam keresztény nagykorúvá. Nagyon sokszor történnek olyan dolgok amelyek nem tetszenek az életünkbe, mondhatnám naponta többször veszíthetjük el a békességünket és átadjuk magunkat az indulatoknak. Az indulatok indulatos szavakat szülnek, ezek a szavak pedig keserű szájízt hagyhatnak, főleg ha megbántottunk valakit indulatos válaszunkkal. Az Ige azt mondja, hogy ilyenkor teret adunk a Sátánnak, sajnos így is van. Észre sem vesszük és negatív légkört alakítunk ki otthon vagy a munkahelyen vagy bárhol, ahol helyet adtunk indulatainknak " Mennyei jó Atyám ezért kulcsolom ma imára kezem, hogy a drága Szentlélek segítsen leállni, mikor átadnám magam indulataimnak,...

Családi béke

"Mert csak Én tudom mi a tervem veletek - így szólt az Úr- békességet és nem romlást tervezek és reményteljes jövőt adok nektek."  Jer 29,11 Amikor a családban megtapasztaljuk a legrosszabbat, akkor tudjuk értékelni a jót. Tudjuk értékelni a legegyszerűbb, de ugyanakkor a legfontosabb dolgokat. A szép szavakat, a simogatást, a békés együttlétet, a bevásárlást, a reggeli kávét, a gyerek zajos kacagását, az esti játékokat, fürdést, meseolvasást, egyszóval mindent. Volt időszak az életemben, mikor mindig csak a rosszat vettem észre, csak zúgolódtam amiatt ami nem volt, ahelyett, hogy hálát adtam volna azért, amim van. Aztán az Úr megengedte, hogy megtapasztaljam a sötét időszakot is, épp ezért vagyok most olyan hálás minden egyes békés percért amit megélünk függetlenül a körülményektől. Édes Teremtőm hálatelt szívvel köszönöm neked a családomat, külön megköszönöm a nehéz időszakokat melyek bölcsebbé tettek, erősebbé tették családunkat.  Könyörgöm minden egyes családért, ...